És vele együtt feltámasztott, és vele együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban.,,
Efézus 2:4-6
Isten feltámasztott bennünket és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban!
Ezt mondja Isten Igéje.
Nagyon kevesen mertük ezt igazából elhinni. Felemeljük, felmagasztaljuk Jézust – helyesen!
De emellett akaratlanul lebecsüljük azt, amit tett, mert nem engedjük meg, hogy maga mellé ültessen bennünket.
Ez volt Isten célja a Kálvárián: hogy Jézus mellé ültessen minket. Hogy azzá tegyen bennünket, amivé Jézust tette.
Tudod, Jézusnak nem volt szüksége arra, hogy felmagasztaltasson.
Ez volt Isten célja a Kálvárián: hogy Jézus mellé ültessen minket. Hogy azzá tegyen bennünket, amivé Jézust tette.
Tudod, Jézusnak nem volt szüksége arra, hogy felmagasztaltasson.
Ő már fel volt magasztalva, mielőtt a földre jött. Már egy volt az Atyával.
Nem kellett hatalmat szereznie az ördög felett – mert soha nem is veszítette azt el!
Fizikai testet öltött, hogy emberként jöjjön a földre, és hatalmat szerezzen a bűn, a betegség, a démonok, a félelem, a szegénység és minden más átok felett, ami a halál törvényével együtt érkezett a földre – és meg is szerezte. Sikerült Neki. Uralkodott mindenen az intellektus világában, mindenen a fizikai világban.
Mielőtt felvitetett a mennybe, azt mondta: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” Majd megfordult, és ezt a hatalmat átadta nekünk azáltal, hogy nekünk adta a nevét.
Jézus érted és értem jött a földre, halt meg, és támadt fel. Nem önmagáért tette.
Azért tette, hogy maga mellé vehessen minket. Hogy használhassuk a nevét és gyakorolhassuk a Tőle kapott hatalmat a földön.
Azért tette, hogy Isten elé állhassunk, és mindazt jelenthessük számára, amit Jézus jelent.
Amikor újjászülettél, Isten igazsága lettél Krisztusban!
Tehát, újjászületett hívőként merd elfogadni ezt az üzenetet, elmélkedj rajta és cselekedjél ez alapján. Menj előre – merd elfoglalni a helyedet!
Igei olvasmány: Efézus 2:1-13-
Efézusbeliekhez írt levél 2. rész
1. Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3. A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
7. Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
Fizikai testet öltött, hogy emberként jöjjön a földre, és hatalmat szerezzen a bűn, a betegség, a démonok, a félelem, a szegénység és minden más átok felett, ami a halál törvényével együtt érkezett a földre – és meg is szerezte. Sikerült Neki. Uralkodott mindenen az intellektus világában, mindenen a fizikai világban.
Mielőtt felvitetett a mennybe, azt mondta: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” Majd megfordult, és ezt a hatalmat átadta nekünk azáltal, hogy nekünk adta a nevét.
Jézus érted és értem jött a földre, halt meg, és támadt fel. Nem önmagáért tette.
Azért tette, hogy maga mellé vehessen minket. Hogy használhassuk a nevét és gyakorolhassuk a Tőle kapott hatalmat a földön.
Azért tette, hogy Isten elé állhassunk, és mindazt jelenthessük számára, amit Jézus jelent.
Amikor újjászülettél, Isten igazsága lettél Krisztusban!
Tehát, újjászületett hívőként merd elfogadni ezt az üzenetet, elmélkedj rajta és cselekedjél ez alapján. Menj előre – merd elfoglalni a helyedet!
Igei olvasmány: Efézus 2:1-13-
Efézusbeliekhez írt levél 2. rész
1. Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3. A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
7. Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
