Aki megtartott minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az Ő saját végzése és kegyelme szerint, mely adatott nékünk Krisztus Jézusban örök időknek előtte.,, - 2 Timótehus 1:6,9
Azt végzed, amire Isten elhívott?
Ha eddig nem gondolkoztál ezen, akkor talán különös kérdésnek tűnik.
Azt végzed, amire Isten elhívott?
Ha eddig nem gondolkoztál ezen, akkor talán különös kérdésnek tűnik.
Talán kísértést érzel arra, hogy megvond a vállad, és azt mondd:
„Ó, engem igazából nem hívott el Isten semmire.
Nem vagyok pásztor, tanító, sem másmilyen szolgáló…
Gondolom, – a te szavaiddal élve – én csak egy kisujj vagyok Krisztus Testében.”
Hadd mondjak neked valamit: nem számít, ki vagy, Isten szent elhívást adott neked.
Hadd mondjak neked valamit: nem számít, ki vagy, Isten szent elhívást adott neked.
Arra teremtett és rendelt téged, hogy betölts egy szükséget Krisztus Testében, amit senki más nem tudna úgy betölteni, mint te.
Talán arra hívott el Isten, hogy sikeres legyél az üzletben, és így anyagilag támogatni tudd az Evangélium terjesztését világszerte. Lehet, hogy imádságra és közbenjárásra kaptál elhívást.
Talán arra hívott el Isten, hogy sikeres legyél az üzletben, és így anyagilag támogatni tudd az Evangélium terjesztését világszerte. Lehet, hogy imádságra és közbenjárásra kaptál elhívást.
Talán gyógyító szolgálatra a lakóhelyeden.
De mindegy, mi az elhívásod, mindenképpen fontos, és követned kell!
Ha olyan vagy, mint sok hívő, akit ismerek, akkor talán hagytad, hogy az életedet annyira kitöltsék más dolgok, hogy egyszerűen nincs időd az elhívásod beteljesítésére.
Ha olyan vagy, mint sok hívő, akit ismerek, akkor talán hagytad, hogy az életedet annyira kitöltsék más dolgok, hogy egyszerűen nincs időd az elhívásod beteljesítésére.
Talán annyira elborítanak az életed dolgai, hogy nem tudod elképzelni, hogyan férhetne bele még valami.
Az évek során egy pásztor barátom olyan sokféle szolgálatba bonyolódott bele, hogy majdnem összeomlott a teher alatt. A túlhajszoltság majdnem az életébe került.
Az évek során egy pásztor barátom olyan sokféle szolgálatba bonyolódott bele, hogy majdnem összeomlott a teher alatt. A túlhajszoltság majdnem az életébe került.
Végül az Úr szólt hozzá egy éjszaka, és azt mondta: „John, nem az elhívásod az, ami majdnem megölt téged, hanem minden más, amit hozzáadtál.”
Nekem is foglalkoznom kellett ezzel a saját életemben.
Nekem is foglalkoznom kellett ezzel a saját életemben.
Abba kellett hagynom bizonyos dolgokat, amelyeket csak kötelességből végeztem.
Meg kellett fegyelmeznem magam, hogy csak azt tegyem, amire Isten elhívott engem.
Határozd el magad, hogy imádkozol, és eltávolítod azokat a plusz dolgokat az életedből, amelyekre a saját akaratodból vállalkoztál. Gerjeszd fel Isten ajándékát, ami benned van.
Határozd el magad, hogy imádkozol, és eltávolítod azokat a plusz dolgokat az életedből, amelyekre a saját akaratodból vállalkoztál. Gerjeszd fel Isten ajándékát, ami benned van.
Kerülj vissza abba, amire elhívott.
Végül is, az elhívásod létfontosságú. Szent… és a tied. Soha ne hagyd, hogy elillanjon tőled.
Igei olvasmány: ApCsel 9:1-20.
Végül is, az elhívásod létfontosságú. Szent… és a tied. Soha ne hagyd, hogy elillanjon tőled.
Igei olvasmány: ApCsel 9:1-20.
Saul megtérése:
1 Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz,
2 és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának követői, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe.
3 Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte,
4 és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem?
5 Ő pedig megkérdezte: Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.
6 De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned.
7 A vele utazó férfiak pedig szótlanul álltak, mert hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak.
8 Saul pedig felkelt a földről, és kinyitotta szemét, de semmit sem látott. Ezért kézen fogva vezették be Damaszkuszba,
9 és három napig nem látott, nem evett és nem ivott.
10 Volt Damaszkuszban egy tanítvány, név szerint Anániás. Az Úr megszólította őt látomásban: Anániás! Ő így válaszolt: Íme, itt vagyok, Uram.
11 Az Úr pedig így szólt hozzá: Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenes utcának hívnak, és keresd meg Júdás házában a tarzuszi Sault: mert íme, imádkozik,
12 és látomásban látja, hogy egy Anániás nevű férfi jön be hozzá, és ráteszi a kezét, hogy lásson.
13 Anániás így válaszolt: Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, mennyi rosszat tett a te szentjeid ellen Jeruzsálemben,
14 és ide is meghatalmazást kapott a főpapoktól, hogy elfogja mindazokat, akik segítségül hívják a te nevedet.
15 Ezt mondta neki az Úr: Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé.
16 Én pedig meg fogom mutatni neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért.
17 Anániás pedig elment, és bement abba a házba, rátette a kezét, és ezt mondta: Testvérem, Saul!
Az Úr, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, azért küldött engem, hogy újra láss, és megtelj Szentlélekkel.
18 És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott, azután felkelt, és megkeresztelkedett,
19 majd miután evett, erőre kapott.Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal,
20 és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia.
18 És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott, azután felkelt, és megkeresztelkedett,
19 majd miután evett, erőre kapott.Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal,
20 és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése